2011. szeptember 27., kedd
'birds are flying cause that's what they have to do'
nem is tudom, mi gondolkoztatott el ennyire. talán az hogy minden egyes alkalommal, amikor egyedül ülök valahol, látom magam felülről, csak egy aprócska pont, semmi....nem számít a világegyetemben. csak élek, ahogy a többi hatmilliárd ember a Földön. mégis, amit minden nap érzek, ez nekem a minden, mindegy hány millió lány érez hasonlóan világszerte. meg azis, hogy most már nem érzem magam lúzernek...igen, amikor egyedül ülök. nem látom senki szemében, hogy lenézne, amiért már egy fél órája ugyanott ülök, ugyanúgy, nem szólok senkihez. vagy csak túlságosan hozzászoktam az általánoshoz?! :) itt már senkit sem érdekel, mi bajom...és ez jó.
2011. szeptember 26., hétfő
2011. szeptember 25., vasárnap
2011. szeptember 23., péntek
2011. szeptember 22., csütörtök
vagy nemtudom nemtudom nemtudom
hát...ez meglepett. minden stimmel, CSAK NEM A MEGFELELŐ SZEMÉLY :))
néha rohadt kegyetlen az élet. viszont holnap tomikának szülinapja leesz és én imádom azt az idiótát!:D azthiszem valami nagyon nem stimmel velem, mármint azon kívül hogy nem vagyok normális? JA AZON KÍVÜL SEMMI PROBLÉMA
2011. szeptember 20., kedd
it feels nothing, but everything gets better
talán semmiség, de jól esik. talán nagyonnagy semmiség, de vicces. és talán...pont ez kell most nekem.
valaki, aki nem bánt....
de a rohadt életbe, még mindig szeretlek.
valaki, aki nem bánt....
de a rohadt életbe, még mindig szeretlek.
2011. szeptember 17., szombat
2011. szeptember 15., csütörtök
most már tudom, hogy bármi is legyen, te egy jó dolog voltál, ami velem történhetett.:)
köszönöm az emlékeket, nem fogok elfelejteni semmit. sem azt, milyen boldog voltam amikor írtál, sem azt, amikor éjszaka leveleztünk, amikor a balatonról írtam, amikor bécsből, hogy milyen kedves voltál velem, hogy haragudtál rám(?), hogy kiöltöztem valahová, ahol nem is voltál ott, hogy egész nap vigyorogtam, hogy végül nem öltöztem ki amikor találkoztunk, hogy mennyire izgultam, hogy meséltem rólad egy csomót, egyetlen mosolyt, egyetlen tekintetet, egyetlen érintésedet sem fogom elfelejteni.
talán nem két órába kerül majd feldolgoznom, de már nem leszel ott nagybetűkkel a csuklómon, és kapkodó ceruzavonásokkal a falamon, és igen, most már nem leszel a mosolyom oka, csak amikor eszembe jut pár szép emlék.szomorú voltam egyetlen estét emiatt, ami most van, de nem leszek többet. azért még barátok vagyunk.♥
hogy miért nem szeretsz? bejeztem hogy választ találjak. talán mert egész egyszerűen ennek így kell lennie. igen, hiszek ebben.:)
köszönöm az emlékeket, nem fogok elfelejteni semmit. sem azt, milyen boldog voltam amikor írtál, sem azt, amikor éjszaka leveleztünk, amikor a balatonról írtam, amikor bécsből, hogy milyen kedves voltál velem, hogy haragudtál rám(?), hogy kiöltöztem valahová, ahol nem is voltál ott, hogy egész nap vigyorogtam, hogy végül nem öltöztem ki amikor találkoztunk, hogy mennyire izgultam, hogy meséltem rólad egy csomót, egyetlen mosolyt, egyetlen tekintetet, egyetlen érintésedet sem fogom elfelejteni.
talán nem két órába kerül majd feldolgoznom, de már nem leszel ott nagybetűkkel a csuklómon, és kapkodó ceruzavonásokkal a falamon, és igen, most már nem leszel a mosolyom oka, csak amikor eszembe jut pár szép emlék.szomorú voltam egyetlen estét emiatt, ami most van, de nem leszek többet. azért még barátok vagyunk.♥
hogy miért nem szeretsz? bejeztem hogy választ találjak. talán mert egész egyszerűen ennek így kell lennie. igen, hiszek ebben.:)
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)