2011. szeptember 28., szerda

2011. szeptember 27., kedd

'birds are flying cause that's what they have to do'

nem is tudom, mi gondolkoztatott el ennyire. talán az hogy minden egyes alkalommal, amikor egyedül ülök valahol, látom magam felülről, csak egy aprócska pont, semmi....nem számít a világegyetemben. csak élek, ahogy a többi hatmilliárd ember a Földön. mégis, amit minden nap érzek, ez nekem  a minden,  mindegy hány millió lány érez hasonlóan világszerte.  meg azis, hogy most már nem érzem magam lúzernek...igen, amikor egyedül ülök. nem látom senki szemében, hogy lenézne, amiért már egy fél órája ugyanott ülök, ugyanúgy, nem szólok senkihez. vagy csak túlságosan hozzászoktam az általánoshoz?! :) itt már senkit sem érdekel, mi bajom...és ez jó.

2011. szeptember 26., hétfő

 pontosaan
na már rá se tudok nézni fasza komolyan...nem akarom ezt csinálni magammal. igazából pont ezért nem akartam...de ez így most tök rossz.

2011. szeptember 25., vasárnap

o lállálá she's very important for me aand special thanks for her. for no one else, just for her cause you know i love u and you allways make me feel better
189332_136280786440336_100001752452396_208876_2363475_n_large

2011. szeptember 22., csütörtök

vagy nemtudom nemtudom nemtudom

hát...ez meglepett. minden stimmel, CSAK NEM A MEGFELELŐ SZEMÉLY :))
néha rohadt kegyetlen az élet. viszont holnap tomikának szülinapja leesz és én imádom azt az idiótát!:D azthiszem valami nagyon nem stimmel velem, mármint azon kívül hogy nem vagyok normális? JA AZON KÍVÜL SEMMI PROBLÉMA

2011. szeptember 20., kedd

it feels nothing, but everything gets better

talán semmiség, de jól esik. talán nagyonnagy semmiség, de vicces. és talán...pont ez kell most nekem.
valaki, aki nem bánt....
de a rohadt életbe, még mindig szeretlek.
11111111_large

2011. szeptember 17., szombat

why is it hurts this much? walking on the streets we walked, sitting where we sat, standing where I waited for you, it broke my heart again. seeing next to me, and seeing you aren't there...
I don't wanna live with pain inside.

2011. szeptember 15., csütörtök

most már tudom, hogy bármi is legyen, te egy jó dolog voltál, ami velem történhetett.:)
köszönöm az emlékeket, nem fogok elfelejteni semmit. sem azt, milyen boldog voltam amikor írtál, sem azt, amikor éjszaka leveleztünk, amikor a balatonról írtam, amikor bécsből, hogy milyen kedves voltál velem, hogy haragudtál rám(?), hogy kiöltöztem valahová, ahol nem is voltál ott, hogy egész nap vigyorogtam, hogy végül nem öltöztem ki amikor találkoztunk, hogy mennyire izgultam, hogy meséltem rólad egy csomót, egyetlen mosolyt, egyetlen tekintetet, egyetlen érintésedet sem fogom elfelejteni.
talán nem két órába kerül majd feldolgoznom, de már nem leszel ott nagybetűkkel a csuklómon, és kapkodó ceruzavonásokkal a falamon, és igen, most már nem leszel a mosolyom oka, csak amikor eszembe jut pár szép emlék.szomorú voltam egyetlen estét emiatt, ami most van, de nem leszek többet. azért még barátok vagyunk.
hogy miért nem szeretsz? bejeztem hogy választ találjak. talán mert egész egyszerűen ennek így kell lennie. igen, hiszek ebben.:)Tumblr_ln5tolqica1qj4693o1_500_large