sometimes I feel like it's extremely hard to be a teenager.
I FUCKING loved this weekend.♥ it was amazing. I can't remember when was the last time I laughed this much. sometimes you have some very good days, after some bad days, and you meet people you like, and it's like...like when you get hope again to live weekdays after weekdays. just because you know that there will be good days- or good moments. that's all now, I really really loved it. and it's a good feeling, you know(: and it's sunday but you just don't feel like you wanna die, because it's monday tomorrow. you feel like fuck it, it's monday tomorrow, but then you just have to wait 4 days, and it will be friday! and vad fruttik koncert!♥
2012. január 29., vasárnap
2012. január 19., csütörtök
2012. január 16., hétfő
2012. január 11., szerda
annyi minden/ mindenki van ami lefoglal....ezer meg ezer dolog gondolkodni, és nem gondolkodni, csak csinálni...nemtudom, néha mégis rám tör, hogy hiányzol, igen, amikor látom a rohadt 'hiányzik a legjobb fiú barátom'-kiírásokat, és annyira tudom, hogy minden megváltozott, de annyi emlékem van veled, amikor még minden rendben volt, és hát, röviden és tömören neked köszönhetem életem egyik legrémesebb hónapját. ez nem nyavalygás, tényleg borzasztó volt....nem is akarom felidézni mennyiszer gondoltam azt, hogy innentől semmit nem ér az életem, és az az érzés, hogy én rontottam el mindent. én. nem más, nem kenhetem másra, nincs kifogás. undorítóan fájt. minden este...mintha lett volna egy lyuk a mellkasomban, mintha kitéptél volna egy darabot belőlem, és bárhogy próbáltam összefoltozni, képtelen voltam...képtelen voltam élni... nem hiszed el, és ez a legrosszabb, hogy tudom hogy tudod hogy szeretlek, de fogalmad sincs mennyire :) bárcsak ne változott volna meg minden, hányszor kívántam már ezt. bárcsak ne találtad volna ki egyik napról a másikra hogy felnősz...bárcsak kicsit kíméletesebben csináltad volna...mennyi fájdalomtól megkímélhettél volna isteneeeem. kibékülhetünk még bármennyiszer, ezt sose fogom megbocsájtani neked. mennyire vicces hogy te, pont te okoztad nekem a világon a legtöbb szenvedést. hát sosem gondoltam volna. csak annyira szerethető vagy, és annyira, de annyira jóban lettünk, elmondtam neked mindent, azokat az őrült éjszakákat nem felejtem el...és igen, HIÁNYZIK A LEGJOBB FIÚ BARÁTOM. hiányzik ahogy ott sétálsz mellettem, a nevetésed kibaszottul hiányzik, a komolyságod, a hülyeségeid, a hülyeségeink, TE hiányzol kibaszottul. nem annyira mint akkor, közel se. az idő segített, baromi sokat segített, már nem akarok meghalni...csak néha eszembe jutsz. :)
2012. január 5., csütörtök
ppppp
amikor szar lesz majd, arra fogok gondolni, amit mondtál, mosolyogni fogok, mint akkor, és jobb lesz. :)
2012. január 3., kedd
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)